A beautiful nightmare

1. rész Sweet 17

Megint egy unalmas este otthon, egyedül. Vagy is anyáékkal de hát az nem túl nagy társaság. Ismét egész este a TV előtt ülök és popcornt zabálok. A bátyáim nélkül olyan rossz itthon. Végül 11 fele mentem ágyba.

Másnap reggel erős dudálásra ébredtem, pontosabban felriadtam rá. Gyorsan felugrottam az ágyamból mérgesen.

„ezt nem hiszem el a szülinapomon se hagynak nyugodtan aludni” gondoltam magamban, és oda botorkáltam az ablakhoz.

- Úr isten!!! – kiáltottam és kirontottam a szobámból és rohantma lefele. A nappaliban ott állt az egész családom. Anya, apa, Bill és Tom.

- Ti? Ti itthon? Mit kerestek itthon?

- Boldog szülinapot!! – ott mosolyogtak mind a négyen és mindegyikük kezében egy-egy nagy doboz volt.  Úgy meghatódtam, hogy még a könnyeim is kicsordultak.

- Na ne sírj hugi! – jött oda Bill és átölelt, én pedig odabujtam hozzá.

- Megkapom az ajándékaimat? – szipogtam.

- Persze. Gyere menjünk a nappaliba. – bementünk mindannyian és leültünk a kanapéra, én pedig elkezdtem bontani az ajándékokat. Anyáé volt az első. Ez egy kisebb doboz volt, és amint kinyitottam egy nagyon szép arany nyakláncot találtam benne.

- Juj, anya köszönöm szépen! – megöleltem és adtam neki két puszit aztán visszaültem és apa ajándékát bontottam ki. Ez egy képkeret volt, aminek a szegélyére rávolt vésve a 17-es szám, mivel ez a 17. születésnapom, és egy kép mind a négyünkről. Ennek is nagyon örültem, apának is adtam puszit. Most Tom volt a soros. Egy könyv volt az, „Nemi élet tinédzsereknek” címmel. Egyből elröhögtem magam.

- Hát te hülye vagy! – nevettem.

- Most már engedélyt adok rá, hogy pasizz, de a szex még mindig felejtős!!! – mérges pillantásokat vetett rám amin én csak vigyorogni tudtam. Végül Billét bontottam ki. Jól bevolt csomagolva elég nehezen ment, közben pedig totál izgultam vajon mit kaphatok. Tudtam, hogy Billtől nem valami mindennapi dolgot fogok kapni. Inkább valami különlegesre számítottam. Jó nagy doboz volt. Ám mikor kinyitottam nem volt benne semmi. Kérdőn néztem rá, ő meg bíztatóan rám mosolygott aztán az ablak felé nézett. A ház előtt egy hófehér Audi Q7-es kocsi állt. Leesett az állam. Legalább egy percig ott álltam teljesen sokkban, majd mikor végre felfogtam sikítottam egyet és kirohantam.

- úristen!! ÚR ISTEN!! – sikoltoztam és kinyitottam az ajtót és beültem. Csodálatos volt az egész, és ahogy az anyós ülésre néztem ott volt két darab papír. Felvettem és elolvastam őket. Két jegy volt az, névre szóló a vidámparkba. Csak Bill és én. Nagyon örültem. Kiszálltam a kocsiból és jól megölelgettem a bátyámat.

- Imádlak bátyus ennél jobb ajándékot nem is adhattál volna. Na jó, azért azt hittem legalább a CD-teket megkapom. – vigyorogtam.

- Húgom, ne légy telhetetlen. Még Georgtól meg Gustavtól nem kaptál semmit. – visszavigyorgott és megpuszilta a homlokom. Ezután bementünk a házba, ahol egy gyönyörű csoki torta várt, meg egy csomó sütemény. Később mamáék is átjöttek és ők is felköszöntöttek. Tőlük többnyire pénzt kaptam, meg egy két ruhát.

- Biiiill kérlek gyere el hagy vezessem a kocsit!! – könyörögtem a bátyámnak.

- Nem Jenni, még csak tanulsz vezetni, nincs jogsid!

- Jó, de már nagyon jól megy kérlek elmegyünk oda a búzamezők felé és ott nem látja senki kérlek! – bociszemekkel néztem rá, mire ő elmosolyodott.